06/70/209-5753 06/70/618-6388
8230 Balatonfüred, Arácsi u. 4.
Szerinted elszálltak a lakásárak? - Ez még csak a kezdet!
Ráadásul még a válság miatt elszenvedett lemaradást sem sikerült behoznia a piacnak, az új lakás építések még be sem indultak igazán.
Tényleg olyan brutális magasak az árak?
Az ingatlanpiacon, így lakáspiacon is ciklusok váltják egymást.
A ciklus dinamikájára jellemző, hogy a mélypont után előbb nagyobb áremelkedés következik be, majd a növekedés mértéke csökkenni kezd, míg a piac eléri a tetőpontját, ahonnan megindul a csökkenés.
A csökkenés üteme először nagyobb, majd folyamatosan lassul, ahogy a piac közelít az aljához.
Az elmúlt években a ciklus negatív felén töltötte a hazai lakáspiac, az árak 6 éven át csökkentek. A tavalyi mélypont elérése után a ciklus pozitív szakaszára került át a piac, vagyis megindult az áremelkedés. Azt előre nehéz lenne megjósolni, hogy pontosan meddig tart majd a felívelés, de a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy valószínűleg nem 1-2 éves időtávról beszélhetünk (eddig összesen másfél év telt el a mélypont elérése óta), a 90-es évek végét, 2000-es évek elejét jellemző növekedés is több évig tartott, majd azt követően a csökkenés is elhúzódott.
Arról nem is beszélve, hogy bár a növekedés valóban jelentős, a mélyponthoz képest 2015. március végéig 14 százalékkal növekedtek az árak egy év alatt, míg reálértelemben 15 százalékkal mentek fel, azért nem egyedülálló a magyar lakáspiac történetében. A nominális árváltozás 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2003-ban is meghaladta a fenti mértéket.
Természetesen ebben szerepet játszott a mostaninál jelentősebb infláció is, de a reálnövekedés is nagyobb volt 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben, utóbbi kettő esetében körülbelül 24-27 százalékos volt, míg 2003-ban megközelítette a 15 százalékot. Szintén érdemes megemlíteni, hogy a magyar lakásárak nagyon alacsonynak számítanak Európában, és itt nem csupán a nyugati országokra kell gondolni.
Közép-Európában a lakásárak jövedelemhez viszonyított aránya Magyarországon az egyik legalacsonyabb. Hazánkat Szlovákia, Szlovénia, Csehország és Ausztria is megelőzi, azIMF adatai szerint.
A piac törvénye szerint a kereslet és kínálat határozza meg az árat, ami igaz a lakáspiacra is.
Jelenleg nagy kereslet mutatkozik az ingatlanok iránt, ami felfelé hajtja az árakat. A keresletet több tényező is táplálja.
Bár a lakosság óvatosabbá vált a hitelfelvételeket illetően, a jelenlegi kedvező kondíciók miatt a lakáshitel piac szárnyal .
Most a 2000-es évek közepi, devizahiteleket jellemző törlesztő részleti szintek mellett lehet hitelhez jutni az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően. Szintén a keresletet növeli, hogy a reálbérek növekednek, 2013-ban a KSH adati szerint 2,7 százalékos, míg 2014-ben 4 százalékos emelkedésre került sor.
Sok vásárlónak jelent jelentős könnyítést az idén júliusban bevezetett új lakástámogatási rendszer a CSOK, amit a bankok jelentős része önerőként fogad el, így kisebb megtakarítás mellett is lehetőség nyílik a vásárlásra.
A jelenlegi lakásbérlet piaci helyezet is többeket a vásárlás irányába terelhet, ahol csak nagyon beszűkült kínálatból lehet válogatni, ráadásul a megugró bérleti díjak miatt a korábbiakhoz képest elég drágán. A befektetők szintén ismét felfedezték maguknak a lakáspiacot.
A jelenlegi alacsony betéti kamatok (az új, éven belüli lakossági forintbetétek átlagkamata nem érte el az 1%-ot sem augusztusban) és állampapírhozamok (2-3 százalékos) mellett többen döntöttek úgy, hogy megtakarításaiknak a bankbetét és egyéb befektetési forma helyett inkább az ingatlanpiacon keresnek helyet, ahol lakáskiadással 5-8 százalékos hozamokat realizálhatnak. (Ezt csak még jobban elősegítették az év elején kirobbant brókerbotrányok is).
www.portfolio.hu,2015. október 19. 11:30