Bár valóban figyelemre méltó a múlt év több mint 16 százalékos lakásár-emelkedése, vagy a 2014 második negyedévétől megfigyelt több mint 28 százalékos drágulás az ingatlanpiacon, azértvolt már példa a korábban ennél nagyobb drágulásra is. Az egyik ilyen jelentős áremelkedésre az ezredforduló környékén került sor, 1998-ban több mint 20 százalékkal drágultak az ingatlanok hazánkban, amit 1999-ben több mint 41, majd közel 37 százalékos növekedés követett 2000-ben. Vagyis mindössze három év alatt megduplázódott a lakásokért fizetendő összeg. A reál lakásárak emelkedése ugyan ennél némileg szerényebb volt, de így is közel 80 százalékos volt a növekedés.

Majd elérkezett a kamattámogatott hitelek korszaka, ami még tovább lökte felfelé az árakat. 2002-ben közel 17, 2003-ban több mint 21 százalékkal drágultak az ingatlanok, majd 2004-ben már csak körülbelül 6 százalékkal. A három év alatt ismét 50 százalékkal emelkedtek a lakásokért fizetendő összegek, reál értelemben a drágulás 28 százalékos volt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi növekedés, különösen a válságban elszenvedett jelentős áresés után nem is annyira kirívó, még 2015 emelkedése sem érte el a korábban megfigyelt legnagyobb drágulások mértékét.

 

Azt, hogy meddig drágulhatnak a lakások nehéz megmondani, különösen, hogy az új otthonteremtési támogatás eltérően érinti a használt és az új lakások piacát. Arra számítunk, hogy a növekedés mértéke lelassul a használt piacon, ami már tavaly év végén is látszott. Akik most új lakás vásárlása mellett döntenek meg kell válniuk a használt lakásuktól, így egyrészt várható az eladó lakások között egy növekedés, miközben a kereslet egy része elpártol a piactól és az újlakás-szegmensben keres helyet. A kereslet fentiekben bemutatott utánpótlása miatt azonban árcsökkenésre nem számítunk.

Az újlakások esetében kicsit más a helyzet. A kínálat hiánya miatt a hatalmas keresletet látva a fejlesztők az idei évben az áfa-csökkentés ellenére árat tudtak emelni. A kép azonban jelentősen változhat, ha a fejlesztések el is készülnek. Mivel az áfa-csökkentés csak meghatározott ideig 2019 végéig szól vélhetően a beruházók nagy része ebben az időszakban tervezi átadni, eladni a lakásait, akár a fejlesztések előrehozásával is. A vásárlók is előrehozhatják a vásárlást, az árak alakulása szempontjából nagy kérdés, hogy ez a kettő hogyan alakul egymáshoz képest. Azt egyelőre még nem látjuk pontosan, hogy mennyi új lakás fog épülni 2016-2019 között, de ha a számuk jelentősen meghaladja majd a keresletet, akkor akár árcsökkenésre is sor kerülhet. Ha azonban a CSOK-os vevők tömegével lépnek piacra a már használati engedéllyel rendelkező lakásért (a CSOK csak már használatba vételi engedélyt kapott lakások esetében igényelhető) ismét sor kerülhet további drágulásra.