Hazánkon kívül Lettországban és Izlandon haladta meg a drágulás a 10 százalékos mértéket. A volt keleti blokk országai közül még Bulgáriában (8,8%), Szlovákiában (7,5%), Észtországban (7,4%), Romániában (7,1%) és Csehországban (6,9%) volt látványos az árak emelkedése. Csökkenést mindössze két országban (Olaszország -0,9% és Ciprus -3,3%) mutatnak a számok - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.

Ha az előző negyedévhez - 2016. II. negyedév - képest vizsgáljuk, hazánk már lecsúszik a dobogóról: a magyarországi 3,4 százaléknál Írországban, Máltán és Izlandon is valamivel látványosabb volt a drágulás. Hosszabb időtávot tekintve, a 2010 óta eltelt időszakban az észak-európai és balti országok viszik a prímet: Észtországban például 67 százalékkal magasabbak az árak 2010-hez viszonyítva. Magyarország ebben az összevetésben a középmezőny élén áll, nálunk a válság miatt dinamikusan mozgó ingatlanpiaci árak összességében 20 százalékkal mentek fel az elmúlt 6 évben. 

 

Míg a 2015-ben tapasztalt drágulás egységesen érintette a teljes ingatlanpiacot, a tavalyi áremelkedés eltérő volt az egyes területeken. A fővárosi ingatlanárak ötödével, a megyei jogú városok lakásárai tizedével emelkedtek, a kisvárosok esetében viszont alig 1 százalék volt a drágulás mértéke. A községekben egyenesen csökkentek az árak, a falvak esetében 15 százalékos áresést mutatnak a számok.

Az elmúlt években a legnagyobb értéknövekedés a lakótelepi lakásoknál következett be: tavaly a panelek országos átlagára már meghaladta a 200 ezer forintot négyzetméterenként. Míg a lakások 15 százalékot drágultak, az önálló házak értékük tizedét vesztették el az év első kilenc hónapjában. Ennek indoka, hogy ezek általában az amúgy is a csekélyebb forgalmú, a befektetői kereslet által került vidéki településeken találhatók. Egyes helyeken, például Pest megyében a piaci túlkínálat is lefelé hajtja az önálló házak árát.
 
Az eladott lakóingatlanok országos 260 ezer forintos átlagárában nagy a szórás: a fővárosi négyzetméterár ötszöröse a Nógrád megyei 70 ezer forintos értéknek. Az ingatlanárak Budapest mellett Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is 15 százalék feletti mértékben emelkedtek tavaly. Nógrádban és Somogyban azonban csökkentek: előbbi esetében a csekély kereslet, utóbbinál a korábbi magas árakból való korrekció okolja az áresést. A megyeszékhelyek közül a legnagyobb mértékben Kecskemét (17%) drágult 2015-höz képest. A rangsorban Tatabánya (16%), valamint Székesfehérvár és Debrecen (15%) követi.