A 300 ezer forint körüli átlagos négyzetméterárak mellett másfél millió forinton is történnek adásvételek, de nem ritka, hogy 200-300 milliós belső medencés, szaunás házat kínál eladásra a tulajdonosa.
Pár éve még egymás irreális elvárásai miatt nézett farkasszemet vevő és eladó a balatoni ingatlanpiacon. Ennek akkor az üzletkötések elmaradása és áresés lett az eredménye (igaz, az országos átlaghoz képest csekélyebb mértékű). Mára ez gyökeresen megváltozott. A főváros és Győr után a harmadik legpezsgőbb piaccá alakult a balatoni, az árak pedig fél év alatt helyenként teljesen elszálltak.
SZEZONALITÁS A NYARALÓBIZNISZBEN
Furcsának tűnhet, de az első életjelek még télen, az év végi-év eleji időszakban jelentkeznek a keresésekben – Balogh László az ingatlan.com hirdetési portál vezető gazdasági szakértője legalábbis ezt tapasztalja. Ennek talán az az oka, hogy ilyenkor tervezik meg a családok a nagyobb éves kiadásokat, megtakarításokat. Az érdeklődés intenzitása aztán innen kezd egyre erősödni, majd május-júniusban éri el a csúcspontját. Ezután csendesebb időszak következik, augusztusban pedig ismét megugrik a balatoni ingatlanok iránti érdeklődés, vélhetően már a kellemes nyári emlékek hatására. Ezután hosszú csend következik, majd év elején újra indul a lelkesedés.
Amit idén a brókerbotrányok is táplálnak. A szinte nullára zsugorodó banki és állampapír-piaci hozamokra rátett egy lapáttal az a bizonytalanság is, amit a három befektetési szolgáltató bedőlése és egyéb svindlerek akciói váltottak ki a megtakarítókban. A pénz elindult magának biztos menedéket keresni, és tökéletes terepre talált az ingatlanpiacon.
A TÓ KÖRÜL MOST ERŐS AZ ÉRDEKLŐDÉS
Fél év, nyolc hónap alatt bődületes kereslet indult be a Balatonon, ami már kezd emlékeztetni a válság előtti időkre.
Ez a lakásokra és az apartmanokra érvényes elsősorban, ezen a piacon már egyértelműen túlkereslet van. Keszthely, Hévíz környékén 10 százalékot, Siófokon, Balatonfüreden 20-30 százalékot mentek az árak felfelé. Valószínűsíthető, hogy ez a tendencia előbb-utóbb utoléri majd a családi házak piacát is.
Nemcsak a nagyobb érdeklődés, hanem a szűkülő kínálat is hajtja az árakat. A nagyobb városok önkormányzatai nem növelik az építési területetek nagyságát, ezért a beruházók régebbi házakat bontanak le, és ezek helyén építenek társasházakat. Ez a fajta telítődés egy bizonyos kiszorítóhatással is bír, aminek a következtében fokozódik a kereslet a városok szélén is. A külső területeken akár a nagyméretű, 10-20 ezer négyzetméteres telkek is gazdára lelnek, igaz nem feltétlenül azért, mert erre volt igénye a vevőnek, hanem mert ez jutott neki.
MIT KERESNEK A LEGTÖBBEN?
A vásárlók zöme viszonylag egyszerű képlet alapján keres ingatlant: minél közelebb legyen a vízparthoz és minél olcsóbbal lehessen megkapni. Ehhez jön még, hogy már nem divat a rugós kempingszékes, villanyrezsós, lepattant hétvégi házban eltölteni az éves szabadságot, pedig ezekből akad bőven. A vevők ugyanazt a kényelmet szeretnék megkapni, amelyet már a lakóparki lakásaikban vagy a családi házaikban sikerült kialakítaniuk, ezért a nyaraló kifejezés is kezd kimenni a divatból. Házat, lakást keresnek a vásárlók a Balaton-parton is, olyat, amelyik a magasabb igényeket is kielégíti.
A legtöbb érdeklődő mindezt 15 millió forintból megúszná, csakhogy a legjobban áhított vízparti ingatlanoknál ez aligha reális. Ennyiért még telket sem lehet kapni a víz mellett.
Ráadásul a legtöbb eladásra szánt ingatlan műszaki állapota olyan, hogy még pár millió forintot garantáltan rájuk kell költeni, mire az áhított esztétikai és funkcionális állapotot elérnék
BEFEKTETÉSNEK SEM UTOLSÓ
Az áremelkedés elmúlt félévi, rakétára emlékeztető tempója nyilván nem fenntartható. Az is igaz viszont, hogy hirtelen fékeződéstől sem kell tartani. A drágulás a Balaton környéki városok lakásai esetében, ha szolidabb tempóban is, de még biztosan kitart egy darabig. Ráadásul a családi házak piacán még bőven van potenciál.
Aki pedig bérbe tudja adni az ingatlanát, az tovább növelheti a hozamot.  A nyári időszakban egyenesen horror pénzekért lehet kiadni lakásokat a tóparti nagyvárosokban, Füreden, Siófokon, Balatonalmádiban vagy éppen Keszthelyen. Egy kétszobás, 50-60 négyzetméteres lakásért 100-120 ezer forint bérleti díjat is elkérnek havonta. A kereslet intenzitását jól jellemzi az a tény, hogy ezek a lakások el sem jutnak a hirdetési portálokra vagy az ingatlanközvetítőkhöz, általában azonnal elmennek a tulajdonos ismeretségi körén belül. 
Ami befektetési szemmel különösen fontos, az a stabil értékmegőrző képesség. A 2008-ban kirobbant pénzügyi, gazdasági válság idején is relatíve jól állta a sarat a balatoni ingatlanpiac: volt ugyan visszaesés az árakban, de az országos átlaghoz képest kisebb értékcsökkenéssel szembesültek az ingatlanjaikat akkor éppen eladni szándékozók. A helyi ingatlanosok véleménye szerint a tóparti piac ezen remek tulajdonsága idén még jobban felértékelődött. Főleg azok szemében, akik a brókerbotrányok után valódi menedéket keresnek a pénzüknek.