– A trükkös hirdetéseknek több fajtája van: az egyik része, hogy az ingatlanügynök, a másik része pedig, hogy az ingatlan kínálója próbálja megtéveszteni a lakáskeresõket – mondta Ditróy Gergely, az egyik legnagyobb ingatlanhirdetési portál, az Otthontérkép vezetõ elemzõje.

Egy jó ingatlanos nagy segítséget tud nyújtani mind a kiadónak, mint pedig a lakáskeresõnek, ám néha-néha olyanokkal is lehet találkozni, akik elõnyt próbálnak kovácsolni helyzetükbõl. – Ilyenkor az ügynök a hirdetésekben nem valódi információkat közöl, hamis fotókat tölt fel a lakásról, szándékosan tévesen adja meg a lakás címét, esetleg olyan lakás képeit és adatait adja meg, amelyet valójában nem is árul, hogy helyette másikat tudjon ajánlani.

– Elõfordulhatnak még sajnos olyan ingatlanosok is, akik címlistákat árulnak, vagy regisztrációs díjak szednek, akár 10–20 ezer forintos értékben, olyan lakásokról, amelyek állításuk szerint más felületen nincsenek meghirdetve. Ha az ingatlanos egy ehhez hasonló különleges adatbázist ajánl a számunkra, nem érdemes érte fizetni, hiszen az ingatlanpiacon túlnyomórészt a hirdetésekért nem a vevõnek vagy bérlõnek kell fizetnie, az eladó az, aki megfizeti az ingatlanos árát – javasolja az elemzõ. Ez a fajta megtévesztés, bár jogosan érezhetõ csalásnak, egy ártatlannak tûnõ papír aláírása után, mely szerint a listákban található adatok és címek hitelességéért nem vállalnak felelõsséget, illetve a regisztrációs díj megfizetése nem garantálja az egyértelmû sikert, nem tartozik büntetõjogi kategóriába.

Áltulajdonosok

A csalások között vannak esetek, amikor valaki úgy próbálkozik lakáskiadással, hogy közben õ csak a lakás bérlõje, nem pedig a tulajdonosa. – Elõfordult olyan eset, hogy az ál-lakáskiadó elkért néhány havi kauciót 10-15 ügyféltõl is, majd eltûnt a pénzzel – mondta Ditróy Gergely. Ennyi pénzt nem ajánlott elõre kifizetni anélkül, hogy a lakáskeresõ utánanézne a tulajdonosoknak. A helyi földhivataltól bárki ki tudja kérni a lakások tulajdoni lapját, akár elektronikus formában is. Alternatív megoldás lehet az is, ha a szomszédoknál, a helyi lakóközösségben érdeklõdünk, valóban a valódi tulajdonos kínálja-e nekünk a lakását.

– A tulajdonoson kívül azonban a lakás fõbérlõjének is lehet jogosultsága a továbbértékesítésre – mondta el az Otthontérkép elemzõje –, ugyanis az általa bérelt lakásban akár õ is kiadhat néhány szobát. Az effajta továbbértékesítéshez azonban nem árt rendelkeznie hivatalos, közjegyzõ által is aláírt szerzõdéssel a tulajdonostól, ezért attól, aki nem mutat hasonló igazolást, lehetõleg ne béreljünk így szobát, hacsak nem közeli ismerõs.

Hasznos visszajelzés
Ditróy Gergely szerint nagyon fontos a visszajelzés a bér­lakás­keresõktõl – így könnyebben tudják töröltetni a hibás, esetleg hamis hirdetéseket az ingatlanirodákkal. A közösségi oldalakon gyûjtött hirdetéseknek is az a hasznos funkciója, hogy hamarabb fény derülhet a trükkösebb hirdetésekre. – Jelenleg is folyamatban van egy új funkció fejlesztése a rendszerünkhöz, amely hasonló elven mûködik: a lakáskeresõk informálni tudják egymást, és figyelmeztetni az átverésekre.

Hiányzó szabályozás

Az ingatlanhirdetések esetében az eladók és a közvetítõk is félre tudják vezetni a lakáskeresõket úgy, hogy a valóságtól eltérõ információt közölnek, vagy valamit elhallgatnak.

A hirdetések mögött nincs jogi szabályozás, de a tulajdonos szavatossággal tartozik az ingatlan jogi és fizikai paramétereit illetõen. – Ha a tulajdonos téves adatot közölt például a lakás méretérõl, ami késõbb, a szerzõdéskötés után kiderül, akkor a szerzõdés támadhatóvá válik – mondta el dr. Nagy Zoltán ügyvéd. Ilyen esetben a szerzõdést fel lehet bontani, de a felek megegyezhetnek árleszállításban is, illetve mindez bírósági úton is kikényszeríthetõ.

Büntetõjogi következménye abban az esetben lehet az átveréseknek, ha bizonyítani lehet a csalás szándékosságát, de ezt a legtöbb esetben nem tudják. Dr. Nagy Zoltán arról is beszélt, hogy a közvetítõket akkor lehet szankcionálni, ha franchise-hoz vagy irodához tartoznak: ha a cég etikai kódexét sértik, vezetõik korlátozhatják, esetleg eltilthatják õket a tevékenységüktõl.

Tippek, trükkök lakáskeresõknek
Az ingatlan tulajdoni lapját érdemes kikérni a körzeti földhivataltól, ez alapján könnyen tájékozódni lehet a lakás paramétereirõl, tulajdonosáról.
A jogi szakembert körültekintõen érdemes kiválasztani lakásvásárláskor, hogy biztonságos és jogszerû legyen az ingatlanvétel.
Javasolt a bérleti szerzõdés megkötése a szóbeli egyeztetésen kívül, mert ennek hiányában nehezebben megoldható egy esetleges peres ügy.
Forrás: metropol.hu / 2015-07-08 /