2015-ben a lakásárak folyamatosan növekedtek, ez a tendencia idén várhatóan tovább folytatódik, ahogy az albérleti díjak szárnyalása is.
Utóbbiak igen jelentős mértékben emelkedtek.
A fővárosban a növekedés 40%-os volt, vidéken mintegy 20%-kal nőttek a bérleti díjak.
Mind az általános albérleti díjnövekedés, mind az alacsony banki kamatok azok, amelyek együtt nagy mértékben erősítik a lakásbefektetői hajlandóságot.
Az új építésű lakások esetében a 2016. esztendő drasztikus kereslet-növekedést fog hozni az új CSOK bőkezű támogatási keretrendszere következtében. Vidéken szinte minden régióban lehet 10+10 milliós költséghatáron belül új lakásokat találni, Budapesten már kevésbé.
Az ingatlanpiaci fellendülés tetten érhető az átlagos eladási idő vizsgálatával. Ahol pörög a piac, ott nem kell sokáig várni a vevőre.
Más kérdés, hogy egy magasabb áron vajon mennyivel hosszabb ideig kellett volna árulni az ingatlant, hogy többért is el lehessen adni.
Budapesten a panellakások átlagos értékesítési ideje mindössze egy hónapra csökkent, a téglalakásokat két hónapig, míg a családi házakat mintegy hat hónapig kell árulni, mire elkelnek. Panelek esetében országosan sem sokkal rossz a helyzet (hat hét), házaknál nincs különbség, míg téglaépítésű lakásoknál három hónap kell az eladáshoz.
A bérleti díjak viszont éppen a stabil keresletre támaszkodva jelentős emelkedésbe kezdtek: tavaly országosan 20%-kal nőttek a díjak. A magas albérleti díjak, a biztos kereslet, kiegészülve egy alacsony szintű kamatkörnyezettel, kiváló befektetési céllá tette az ingatlanokat. Az elérhető hozamok régiónként és ingatlantípusonként különbözőek, de összességében 6,5% (Pest megye) és 10,5% (Kelet-Magyarország) között változnak. A magasabb hozamszázalék nem feltétlenül jelent összegszerűen több bevételt a tulajdonos számára, tekintve az akár többszörös ingatlanár-különbségeket.
Összességében megállapíthatjuk, hogy nem látjuk semmi jelét annak, hogy bármi is fékezné egyrészt az ingatlanárak emelkedését, másrészt az ebből fakadó bérleti díj növekedését sem, ami tovább fogja gerjeszteni a spekulatív, befektetés jellegű, kiadási célú ingatlanvásárlásokat.
Ahogy utóbbiak részaránya egyre nő a piacon, úgy fog egyre inkább ellehetetlenülni a fiatal felnőttek lakáshoz jutása, amiben talán csak az új CSOK jelenthet némi reménysugarat. A CSOK lehet az az erő, amely feltámaszthatja halottaiból az utóbbi években egyre csökkenő számú lakásépítéseket és meghozhatja a nagybefektetők kedvét is beruházásaik elindításához. Kérdés, hogy ezen építkezések pozitív hatása mérhető lesz-e már idén is vagy inkább 2017-re tolódik át.
Forrás:ingatlanok.hu // 2016.02.29