Minden, amit tudni akartál a lakásokról, de soha nem mertél megkérdezni

Ilyen lakásokban élünk

Falazat szerint a téglaépítésű lakásoktól kezdve a paneleken át a vályogházakig számos különböző épülettípus létezik, amelyekkel a vásárlók szembe találhatják magukat. A legismertebb a téglaház és a panel, de a paneleket megelőzően már a hatvanas években is épültek lakások házgyári, úgynevezett blokkos építési móddal. A blokkos építési eljárás a kézi falazóelemeknél nagyobb, rendszerint fél vagy egész emelet magasságú építőelemeket tartalmaz. Szintén a panelek elterjedése előtt volt népszerű az öntött beton- csúsztatott zsalu, alagútzsalu, kúszózsalu - technológia alkalmazása, melynek során a kizsaluzott részt a helyszínen öntötték ki betonnal, majd a zsalut egy emelettel feljebb helyezve folytatták a következő emelet építését.

A lakás épületen belüli elhelyezkedésére is számos kifejezés utal. Egykori villák jellemző része a szuterén, ami valaha cselédlakás volt. A szuterénnel kapcsolatos definíciók meglehetősen eltérnek egymástól. Az egyik meghatározás szerint ennek padlója lejjebb van, mint a talajszint - de nem egy teljes emelettel - ablakai ezért a pincehelyiségekkel ellentétben normál méretűek. Ebben az értelmezésben ha a talaj egyenetlensége miatt a lakásnak csak bizonyos helyiségei vannak a talajszint alatt, akkor is szuterénről beszélünk, így a köznyelvben elterjedt félszuterén kifejezés is valójában szuterén lakást jelent. A másik meghatározás szerint a szuterén gyakorlatilag a pincével egyenlő fogalom, így az összes olyan lakás amelynek normál méretű ablakai az utcaszintnél kezdődnek félszuterén lakásnak tekinthető.

Az épületekben gyakori, hogy az első lakószint padlószintje néhány lépcsőfokkal magasabban, vagy akár egy-két méterrel is az utca szintje felett kezdődik. Eredetileg ezeket a lakásokat hívták magasföldszintnek, az ezek feletti lakást pedig félemeletnek. A mostani hirdetésekben azonban a félemeletet és a magasföldszintet többnyire szinonimaként használják. Felfelé haladva az épületek tetőterében lévő lakásra gyakranmanzárd lakásként hivatkoznak. Manzárd lakás a tetőtéri lakásoknak az a fajtája, aminek során a tört síkú nyeregtető felfelé 45 foknál nagyobb dőlésszög után lapos dőlésszögre vált. A hagyományos tetőtérhez képest, a közel függőleges falaknak köszönhetően itt sokkal nagyobb a tér, az ablakok pedig a tetősíkból rendszerint kiugróan helyezkednek el. Manapság szinte minden magasabb új építésű társasház legfelső lakásait penthouse-ként hirdetik, jóllehet közülük valójában kevés felel meg az összes követelménynek. Ahhoz, hogy penthouse-nak hívhassunk egy lakást, minimum 4 szintnek kell lenni alatta - innen ered az elnevezés, penta: öt - és legalább akkora terasszal kell rendelkeznie, mint maga a lakás. Ezen kívül legalább három égtáj felé nyitottnak kell lennie, ami a hazai környezetben szinte sehol nem teljesül. A jobb helykihasználás miatt ugyanis a beruházók hajlamosak több penthouse-t is egymás mellé építeni.
 
Belső helyiségek

A lakás legáltalánosabb helyisége a szoba, amelynek minimális alapterülete 12 négyzetméter, legalább egy ajtaja és egy közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára nyíló ablaka van. Ezen túl fontos, hogy fűthető legyen és rendelkezzen egy minimum 2 méteres egybefüggő falfelülettel is. Félszobáról akkor beszélünk, ha egy helyiség alapterülete nem éri el a 12 négyzetmétert, de meghaladja a 6-ot és a szobához hasonló paraméterekkel bír. Az előszobát követő, a helyiségek előterét alkotó ablaktalan lakóhelyiség neve hall, melynek területe minimum 8 négyzetméter. Ehhez hasonló kifejezés az alkóv, ami azonban a nappaliból nyílik, szintén ablaktalan, a hallnál kisebb, de minimum 6 négyzetméteres helyiség. Eredetileg pihenő, dolgozó vagy könyvtár funkciója volt.
 
Külső terek

A lakáshoz tartozó külső terek közül leggyakrabban az erkély és a loggia fogalma okozhat zavart. A hasonlóság ellenére erkélyről akkor beszélhetünk, ha az, az épület homlokzatából kiugrik, így csak egyetlen fallal kapcsolódik a lakáshoz. A loggia-t ezzel szemben legalább három oldalról fal veszi körül, így a lakás homlokzatán nem lóg túl. A szintén hasonló értelmű terasz alatt pedig minden esetben alátámasztás van, pl. egy másik lakás vagy kiépített alap.
 
Komfortfokozatok

A komfortfokozat a lakásnak a közművekkel, fűtéssel, vizes helyiségekkel és egyéb kényelmi berendezésekkel való ellátottságára utal. Összkomfortos egy lakás, ha van legalább egy 12 négyzetmétert meghaladó lakószobája, főző- és vizes helyiségei, WC-je, valamint közművesített, melegvíz ellátással és központos fűtési móddal rendelkezik. Központos fűtési módnak tekinthető a távfűtés, egyedi központi fűtés vagy cirkófűtés.Komfortos lakásnál is a fenti feltételeknek kell teljesülniük, de központos fűtés helyett egyedi fűtési mód - szilárd vagy olajtüzelésű kályha, elektromos kályha vagy gázfűtés - is megengedett. Félkomfortos egy lakás, ha van legalább egy 12 négyzetmétert meghaladó lakószobája, főzőhelyisége, fürdőhelyisége, vagy WC-je, villany és vízellátása valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik. Komfort nélküli kategóriába sorolható az a lakás, amely a félkomfortos feltételeknek nem felel meg, de van legalább 12 négyzetmétert meghaladó lakószobája, főzőhelyisége, lakáson kívüli WC-je, egyedi fűtési módja és vízvételi lehetősége. 
 
Modern kifejezések

Az utóbbi időben számos új kifejezés jelent meg az ingatlanhirdetésekben, amelyek pontos jelentése nem mindig egyértelmű. Ide tartozik az apartmanház, ami az amerikai angolban egyszerű társasházat jelent, a magyar nyelvben viszont a rövidebb időre kibérelhető lakásokat hívják így, ezért az értelmezés sokszor keveredéshez vezet. Magyarországon az új építésű projekteknél többnyire marketingfogásként használják. Az egykori gazdasági, ipari, raktár jellegű épületekből kialakított lakásokat hívjuk loft lakásnak. Ezek jellemzője a nagy alapterület és nagy belmagasság, a nagy egybefüggő terek és nagyméretű ablakok. Magyarországon ilyen funkcióváltáson túljutott lakásra csak néhány példát találunk, előfordul azonban az is, hogy hasonló megoldással modern irodákat alakítanak ki. A szintén inkább marketingfogásként használt resort kifejezéssel a beruházók a lakópark üdülőövezet-érzését akarják közvetíteni. Az ilyen helyeken előtérbe kerülnek a wellness, fitness, rekreációs szolgáltatások és a nagyméretű egybefüggő zöldterületek. Mostanában egyre elterjedtebb a stúdiólakás kifejezés is, ami tulajdonképpen a garzon divatosabb elnevezése, azzal a különbséggel, hogy míg garzonlakásról legfeljebb 40 négyzetméteres alapterületig beszélhetünk, a stúdiólakás akár 70-80 négyzetméteres egy szobás lakást is jelenthet. A stúdiólakásnak tehát egyetlen olyan szobája van, amely egyszerre látja el a nappali, a háló és a konyha funkcióját. 
Energetikai szempontból az elmúlt évtizedekben került be a köztudatba a passzívház szó. Az ilyen minősítésű házakban nincs hagyományos fűtő berendezés, a kiemelkedő hőszigetelésnek köszönhetően a megfelelő belső hőmérséklet napsugárzásból illetve a benti műszaki eszközök és emberek hőkibocsátásából érhető el. Az ökoház fogalma nincs pontosan definiálva, ha az épület természetes anyagokból készült, esetleg bizonyos fokú megújuló energiát is használ, már ökoháznak nevezhető. Az összes közül az egyik legújabb az okosotthon kifejezés, ami a lakás magas fokú automatizáltságára utal, melynek során az egyes funkciók - fűtés, hűtés, biztonsági kamerák és egyéb háztartási készülékek - akár távolról, mobiltelefonon keresztül is vezérelhetők.
 
Így számítunk alapterületet

A lakások alapterületének meghatározásánál előfordul, hogy a belmagasság vagy a helyiség jellege miatt a terület nem számít teljes értékű lakótérnek. Ilyenkor az alapterület csak részben - felében, harmadában - számít bele a hasznos alapterületbe. Főleg tetőtéri lakások esetében, a 190 cm-nél alacsonyabb belmagasságú területek csak 50%-ban vehetők figyelembe. Ugyancsak fél négyzetméternek számíthatjuk be a garázst, pincét vagy a teraszt és az erkélyt. Ez utóbbiak esetében az elfogadott arány az, hogy ha a terasz 20 négyzetméternél nagyobb, akkor a 20 négyzetméter alatti részt felében, az afölötti területet egyharmados arányban számíthatjuk bele a hasznos alapterületbe.

Jól látszik tehát, hogy az egyes lakáspiaci fogalmakat sokan sokféleképpen értelmezik, ezért a hirdetéseket böngészve nem árt fenntartásokkal kezelni a lakásnál feltüntetett jellemzőket. Akár eladóként, akár vevőként lépünk a piacra, érdemes már az elején tisztázni az értelmezésbeli különbségeket, elkerülve ezzel az esetleges későbbi bonyodalmakat.
Forrás:http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/minden_amit_tudni_akartal_a_lakasokrol_de_soha_nem_mertel_megkerdezni.1.231722.html

További hírek

2024-es év tavaszi ingatlanpiaci helyzetértékelés

Bővebben

Összefoglaló a 2023-as balatoni nyári és őszi ingatlanpiacról

Bővebben

Mi a helyzet a balatonfüred és körynéki ingatlanok piacán?

Bővebben
Összes hír