Tavaly év végén bombaként robbant a hír, hogy a CSOK összege jelentősen megemelkedik a 3 gyermeket vállalók számára, illetve a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás mellett 10 millió forint kedvezményes lakáshitel felvételére is lehetőségük nyílik. Majd a februári módosítást követően változtak 2015-höz képest a használt lakás vásárlásához igényelhető támogatás feltételei is, az új szabályozás már nem tett különbséget négyzetméter, vagy energetikai besorolás alapján az igényelhető összegek között.

2015 júliusától az idén október végéig több mint 32 ezer csok-kérelmet hagytak jóvá, amelyek összértéke 73 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor a nagy durranásnak számító 10 millió forintot még kevesen igényelték, a legtöbben használt lakás vásárlására fordítják a támogatást. Látható azonban, hogy a bőkezű 10 milliós támogatás sokak számára vonzó, növekszik az új lakáshoz vagy építéshez CSOK-ot igénylők száma is. Idén január és október között az előző év második féléves adataihoz képest az új lakáshoz támogatást igénylők száma több mint négyszeresére növekedett. Sokan használják ki ráadásul a támogatás azt a megengedő elemét, hogy a gyermeket előre (akár hármat is) is lehet vállalni, a támogatottak több mint a fele megelőlegezett formában vette igénybe, további gyermeket tervezve.

A jövőben pedig a 3 gyermekesek számára, új lakás vásárlásához nyújtott támogatásigénylések száma tovább bővülhet, hiszen egyelőre még kevés új lakás közül választhatnak a családok, az idén beinduló fejlesztések jövőre és 2018-ban készülhetnek el, a már használatba vételi engedéllyel rendelkező ingatlanok megvásárlásához pedig már igénybe lehet venni a támogatást.
 
Az idei év másik nagy durranása az áfacsökkentés volt. A fejlesztők már régóta lobbiztak az áfakulcs mérséklődéséért, addig pedig az asztalfiókokban pihentették a lakásépítési terveiket. A kivárás indoka - közlésük szerint - az volt, hogy a magas áfakulcs miatt nem lehetett profitot termelni a lakásépítésekkel. Ezzel ugyan lehet vitatkozni, különösen az új lakásokra kiéhezett vásárlók nagy tömegeit látva és a későbbi árváltozás tükrében, de végül is tavaly év végén a legjobb karácsonyi ajándékot kapták a beruházók, az áfakulcs a korábbi 27 százalékról végre mérséklődött, ráadásul óriási mértékben, mindössze 5 százalékosra. Ez a kedvezmény azonban nem szól örökre, a jelenlegi állás szerint csak 2019 végéig marad velünk az 5 százalékos új lakás - áfa.

Csak gondolatjellel jegyezzük meg, hogy az új lakáspiacon az árakban alig volt érzékelhető az áfacsökkentés, a fejlesztők inkább lenyelték azt, a nagy kereslet hatására pedig a mostani új lakás vásárlók jóval magasabb árakkal szembesülnek, mint az egy évvel a vásárlás mellett döntők.
 
Kiküszöbölendő, az új lakást vásárlók és az új házat építők közötti különbséget az áfakedvezmény miatt év elejétől a házépítők visszaigényelhetik az áfát az építési költségeik után maximum 5 millió forintig. Sokak lélegezhettek fel az új szabályok láttán, különösen az év közbeni módosítást követően, mely a még folyó építkezések esetében lehetővé a költségek után visszamenőleg is az áfa-visszaigénylését.
 
Az áfacsökkentés, a magánépítkezések esetében a visszaigényelhető áfa valamint a CSOK együtt beindította végre az addig csak tengődő lakásfejlesztéseket. A beruházók év eleje óta sorra jelentették be az újabb és újabb projekteket. Ennek eredményeként a lakásépítési engedélyek óriásit emelkedtek az év első 9 hónapjában 2015-höz első három negyedévéhez képest 2,5-ször annyit adtak ki. A növekedés pedig még jelentősebb volt Budapesten, mely egyébként is a fejlesztések fő motorjának számít a vállakozások által épített lakások magas aránya miatt, itt közel megháromszorozódott az engedélyek száma a megelőző év azonos időszakához képest.
 
Már többször leírtuk, hogy a lakáspiaci fellendülésben jelentős szerepet játszottak a befektetési céllal lakást vásárlók. Az idén arányuk ugyan csökkent az összes lakásvásárló között - részben a más céllal vásárlók számának növekedése miatt - de továbbra is jelentősnek mondható. A lakáspiacon ugyanis bár a növekvő árak miatt csökkentek a hozamok, a 4-6 százalékos hosszú távú lakáskiadással elérhető jövedelemarány még mindig sokak számára vonzó alternatívává teszi a lakóingatlanokat.
 
2015 a brutálisan emelkedő bérleti díjak éve volt, főleg Budapesten, az idén azonban már némiképp örülhettek a bérleti piacon otthont keresgélők, a bérleti díjak brutális növekedése ugyanis nem folytatódott, sőt a pesti belvárosban még némi korrekcióra is sor került. Ennek hátterében az Airbnb-láz mérsékeltebb jelenléte állhat, sokan ugyanis csalódtak a rövid távú lakáskiadásban és inkább a hosszú távú kiadás felé fordultak ismét, ami a bérleti piacon kínálati növekedést eredményezett, és hozzájárult a bérleti díjak növekedésének mérséklődéséhez, miközben a kiadási céllal lakást vásárlók is inkább a hosszú távra történő kiadás mellett döntöttek, ami szintén bővítette a kínálatot. Ez okozta a belvárosban a korrekciót, mely továbbgyűrűző hatásként ugyan nem csökkentette, de elejét vette a bérleti díjak növekedésének más területeken.
 
Bár némileg mérsékeltebb növekedésre készültünk az idei évben a tavalyi ralli után a hazai lakóingatlan piacon az árak esetében, az első negyedéves számok messze nem ezt mutatták, a több mint 5 százalékos lakásár-emelkedés megdöntötte a felívelés során tapasztalt eddigi rekordot is. Az év hátra lévő részében ugyan már valóban csökkent a növekedés üteme, de így is jóval magasabb lett az éves növekedés a vártnál.
 
Továbbra is jellemző ugyanakkor, hogy az ingatlanpiac kettős arcát mutatja Magyarországon, egyes területeken, vagy városokban, mint Budapesten, vagy a nagyobb, munkaerőpiac szempontjából jobban álló városokban nagyobb a kereslet, több tranzakciót bonyolítanak le és magasabb lakásár-emelkedés tapasztalható, míg az ország elmaradottabb térségeiben az árak csak mérsékeltebb növekedést mutatnak, kevesebb adásvételre kerül sor.
 
Az elmúlt több mint 2 év jelentős áremelkedését látva sokan már a hazai lakáspiac buborékosodásától félnek. Egyelőre azonban még kár lenne farkast kiáltani. Mint az előzőekben már említettük jelentős a különbség az árak alakulásában országos összehasonlításban, és ha közelebbről megnézzük, akkor Budapesten belül az egyes kerületek között is komoly árdifferenciákra bukkanhatunk. A főváros belvárosában emelkedtek a leginkább az ingatlanárak 2014 óta, és talán itt félnek a legtöbben attól, hogy a túlárazottság miatt a lakások a jövőben elveszíthetik értékük egy részét.

Az árak rekord növekedését a pesti belvárosban a befektetői érdeklődés táplálta, amíg pedig a kiadási céllal lakást vásárlók kitartanak, biztosan nem kerülnek tömegével a piacra lakások, amely hatására bezuhanhatnának az árak. A befektetőknek egyelőre pedig még nincs okuk a panaszra, a megemelkedett bérleti díjak miatt még a megemelkedett árak ellenére is jó hozamokat biztosítanak az ingatlanok. Mivel azonban a bérleti díjak növekedése lassult, további jelentős áremelkedés esetén merülhetne fel a buborék gondolata, egyelőre erről még azonban nem beszélhetünk. Annyit még hozzá kell azonban tenni, hogy bár általánosságban nincs lufi, de túlárazott ingatlanok azért szép számmal akadnak, aki a budapesti belvárosban kíván lakást venni ezt célszerű, ha nagyon körül tekintően teszi meg.