Az idei évvel kivételesen jó időszak indult el a gazdaságban és az építési piacon, de ez az időszak csak 2019 végéig tart. E három év alatt a magyar GDP 10 százalékkal, az építési teljesítmény pedig akár 50 százalékkal is emelkedhet (2017-ben 25 százalékkal, 2018-ban 10 százalékkal, 2019-ben 9 százalékkal), így elérheti a 2016-os teljesítmény másfélszeresét - sorolta  az Építési piaci prognózis 2018 alaptételeit Varga Dénes.

 

A 2019 utáni időszak azonban jelentős visszaesést hoz majd, amelyre mind a kormánynak, mind az építési piaci szereplőknek fel kell készülniük - figyelmeztet a prognózis készítője. Számításai szerint a GDP növekedési üteme a nemzetközi előrejelzésekhez képest (IMF, Európai Bizottság) erőteljesebben lassul,  az építési piacon pedig egy egyszeri, a 2016-osnál is nagyobb mértékű, 20 százalékos volumencsökkenés várható.
Ráadásul a 2016-ossal ellentétben a 2020 után várható visszaesést követő fellendülésre semmilyen jel nem utal, azaz a piac szereplőinek hosszabb távra is alacsonyabb volumenű építési keresletre kell berendezkedniük - mondta el a szakember a várható trendeket elemezve. A lakáspiaci élénkítési kísérletek Magyarországon eddig azért nem lehettek sikeresebbek, mert nem voltak kellően átgondoltak - hangsúlyozta Varga.

 

A prognózis készítéséhez felhasználták a 2000-ben indított élénkítési kísérlet tapasztalatait is, s azt látták, hogy az akkor elkövetett hibák most is megismétlődtek, ugyanis a kormány most is túl hamar, túl nagy eredményt szeretett volna elérni.
Az Építési piaci prognózis 363 szakember - építész, önkormányzati szakértő, piaci szereplő - megkérdezésével, a Build Communication Kft. felkérésére és kiadásában készült el, a kutatás vezetője Varga Dénes közgazdász-kutató, az egykori DEM iroda vezetője. A prognózis 2022-ig jelzi előre az építési piac fő számait, a lakásépítést régiónként és a GDP alakulását. Külön fejezetben foglalkozik azzal, hogy az egyes megyék hogyan reagálnak az állam építési keresletére.

A megkérdezettek véleménye szerint a több évvel ezelőtti sorrendhez képest már nem a multinacionális vállalatok, hanem az állam kereslete az, ami elsősorban dinamizálja a piacot. Éppen az állam építési keresletének fontossága miatt vár tisztázásra az a helyzet, amely az EU-s támogatások folyósítása során kialakult. Az év első tíz havában az éves előirányzat mindössze 19,3 százaléka folyt be, és ha az előirányzat éves szinten is jelentősen alulteljesül, akkor nehezen kezelhető helyzet alakulhat ki - emelte ki a kutatás vezetője.

A válaszadók az önkormányzatok építési keresletének alakulásával kapcsolatban a legpesszimistábbak, de így is egyértelmű növekedést várnak ezen a területen is. Az egyes részpiacok közül a legnagyobb várakozások természetesen a lakásépítéshez, másodikként a lakás felújítási piachoz kötődnek.

A felmérésben a harmadik legsikeresebb részpiac a sportlétesítmények piaca volt. 2016-ban az építőipari szervezetek közel 30+40 milliárd (különböző típusú projektek) értékű munkát végeztek ezen a területen, a válaszadók itt várják a harmadik legnagyobb mértékű növekedést.

A korábbi felmérésekhez hasonlóan, a részpiacok közül az oktatás és az egészségügy növekedési kilátásai kapták a legalacsonyabb pontszámokat, noha ez a két terület, amelyeknek a fejlődése hosszabb távon döntő fontosságú mind a gazdasági növekedés, mind az életminőség alakulása szempontjából. 
A magyar élénkítési modell legnagyobb problémája az ütemtelenség, ez jól látszik a 2017 utáni GDP, és építési teljesítmény növekedésének alakulásából.  Ha úgy generálunk növekedést, hogy a rendelkezésre álló forrásokat rövid időre koncentráljuk (idén és jövőre 2000 milliárdnyi uniós forrást használunk fel), 2019-re és 2020-ra gyakorlatilag nem marad semmi - fogalmazott Varga Dénes.

Az építési piac 2015-2022 között összesen 4,3 százalékkal nő, de közben olyan ingadozásokat kell elviselni, amely az ágazati szereplőknek nagy problémát jelent.

A feszített határidő (kedvezményes áfa határidejének vége)  miatt 2019-ben rendkívül magas lesz az átadott új lakások száma, a prognózis szerint 26 ezer körüli, de ezeknek egy jelentős része csak papíron lesz kész, fizikai értelemben még legalább egy fél évig dolgozni majd rajtuk - véli a kutatás vezetője. 2020-as határidejű átadás azonban egyáltalán nem látszik most az üzleti adatbázisokban, úgyhogy ezután visszaesik az átadások a száma 10 ezer körülire.

 

Súlyos tévedés

Az 5 százalékos áfa meghosszabbításával kapcsolatos várakozásokkal kapcsolatban Varga úgy vélte: ennek nincs realitása. Miután ezt a mértéket az EU a szociális lakásépítésre engedélyezi, ezzel pedig már egyszer visszaélt a magyar kormány - ötszázalékos áfával gyakorlatilag nulla olyan lakás épült, amelyet a magyar sztenderdek szociális kategóriába sorolnak -, súlyosan téved, aki azt hiszi, hogy  ez a lehetőség még egyszer megnyílik.
Mindezek miatt az áremelkedési mizéria is véget ér  2019 végén, s utána a költségek növekedése visszatér az infláció emelkedésének szintjére. Költségalapon számolva 2018-ban 6,4 százalék lehet a drágulás - tette hozzá Varga Dénes, kiemelve, hogy ez nem biztos, hogy a fejlesztők értékesítési áraiban is tükröződik majd.

 

Helyünk a világban
Az építési piac élénkítésének fizikai korlátai nemzetközi összehasonlításban látszanak igazán, ha a mostani élénkítés a prognózis szerint fut le, néhány évtized múlva elérhetjük a fejlett országok középmezőnyét - mondta a kutatásvezető.

Forrás: http://www.napi.hu/ingatlan/nagy_baj_kozeleg_szabadesesbe_valthat_a_lakasepites.652032.html