A lakásvásárlónak legalább kétszer akad dolga a Földhivatallal: az egyik alkalom nagyon ajánlott, a másik viszont elkerülhetetlen.
Először is ellenőrizzük, hogy a megvételre kínált ház vagy lakás rendben van-e jogi, területrendezési szempontból. Ilyenkor egy friss tulajdoni lapot kell megnéznünk, amelyet már az internetről is letölthetünk (a tulajdoni lap tartalmáról és az internetes letöltésről hamarosan részletesen is írunk).
Az elektronikus tulajdoni lap beszerzésének költsége a másolat részletességétől függően 1 000 és 3 000 Ft között változik. Ha a Földhivataltól papíralapú teljes másolatot rendelünk, úgy az 6 250 forintba kerül.

 

Ha az eladó és vevő egymás markába csap, akkor következik az adásvételi szerződés megszerkesztése. Az ezzel járó ügyvédi költségeket – a „szokásjog” alapján – általában a vásárló viseli, és ennek megfelelően az ő jogásza is végzi el a feladatot. Az ügyvédeknek nincsen egységes, hatósági ára, ám általában az ingatlan értékének 0,5-1 százalékát szokták elkérni, de minimálisan 50-70 ezer forintot, a szerződéskészítésért cserébe. Ez az összeg a szerződés bonyolultságától függően még tovább emelkedhet (pl. jelzálogjoggal terhelt ingatlan vagy többnyelvű szerződés esetén), de pótdíjas lehet az előszerződés megkötése vagy az ügyfél hibájából keletkező módosítások átvezetése is.

 

Mintaszámítás egy 20 millió forint értékű ingatlanra
(15 milliós ingatlan eladása után)

Tulajdoni lap részleges másolat az internetről: 3 000 Ft
Adásvételi szerződés ügyvédi díja: 200 000 Ft
Eljárási díj: 6 600 Ft
Illeték: 200 000 Ft (a 20 mínusz 15 millió Ft 4 százaléka, cserét pótló vételnél)

Összköltség: 409 600 Ft

 

Az ún. visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az átlagos árú lakóingatlanok esetén a lakás vagy ház vételi árának 4 százaléka. (A törvény szövege szerint 1 milliárd forintig ez a tarifa, de ez a határérték viszonylag keveseket érint.) Természetesen az illeték mértéke csökkenthető, illetve vannak kivételek. Például az ún. cserét pótló vételnél, amelyet a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) így definiál: „lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete”, vagyis ilyenkor csak a két ingatlan árkülönbsége után számolják a 4 százalékot. A jogosultságot a másik adásvételi szerződés másolatával vagy egyéb jóváhagyott módon kell igazolni, valamint nyilatkozni kell arról is, hogy minden szükséges feltételnek megfeleltünk-e.
Ha a lakás vagy ház egyenes ági rokonok vagy házastársak között cserélt gazdát, akkor a tranzakció illetékmentes, ugyanígy a házastársak közötti vagyonközösség megszüntetésekor sem kell fizetni. Szintén illetékmentes a telekvásárlás, ha a vevő 4 éven belül lakóházat épít az előírt szabályok betartásával. Újépítésű vagy például tetőtér-beépítéssel bővített, maximum 15 millió forint értékű ingatlan vásárlása után sem kell illetéket fizetni.

 

Fontos tudni, hogy 50 százalék kedvezményt kapnak azok a 35 évnél fiatalabb vevők, akik első lakásukat szerzik meg, ha a lakástulajdon forgalmi értéke nem több, mint 15 millió forint. A másik 50 százalékra pedig 12 havi részletfizetési kedvezményt kérhetnek. A gyakorlat egyébként az, hogy az Adóhivatal a részletfizetési kedvezményt másoknak is megadja, feltéve ha bizonyítani tudják rászorultságukat.

 

Forrás:http://www.hazforum.hu/lakasvasarlas-milyen-koltsegekkel-szamoljunk-ot/