Míg az idei első negyedévben még 5,1 százalékkal tudtak emelkedni a használt lakóingatlanok árai hazánkban, a második negyedévben ez a mérték jelentősen, 0,7 százalékra mérséklődött. Ha pedig a ténylegesen eladott lakások árait vizsgáljuk, akkor 2,3 százalékos árcsökkenésre került sor 2015-höz képest a KSH adatai szerint. 

A szakértő szerint a tavalyi jelentős mértékű ingatlanpiaci áremelkedés egyszeri hatásnak volt köszönhető. Együtt érvényesült ugyanis az alacsony jegybanki alapkamat, az elhalasztott vásárlások, és a bizonytalanná váló pénzügyi befektetések felől az ingatlanpiacra áramló tőke hatása. Mindez idén már lecseng, így jövőre az árak stagnálására vagy akár csökkenésére lehet számítani az ingatlanpiacon.

 

A belvárosi áremelkedés összefüggésbe hozható a komolyabb befektetői jelenléttel, többek között a rövid távú lakáskiadás terjedésével. Ugyanakkor ebben az üzletágban már érezhető egyfajta kiábrándultság a tulajdonosok részéről. Azok közül, akik korábban megpróbálkoztak a rövid távú lakáskiadással, sokan csalódtak. Így ők - illetve azok, akik egyéb tényezők miatt kénytelenek váltani - most a piaci konjunktúrát és a magas árakat látva inkább értékesítenék ingatlanaikat.

Ahogy tehát kifelé haladunk a városból úgy mérséklődnek az árak, valamint az áremelkedés mértéke. És míg a külső kerületekben azért észlelhető volt még némi árnövekedés, a budapesti agglomeráció már nem tudta követni ezt a lendületet. Egyedül az északnyugati szektor kivétel, ott emelkedtek az árak az agglomerációban. A kialakult 26 millió forintot is meghaladó árszint révén ez a rész az ország legdrágább területei közé került.
A megyeszékhelyeken már csak 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2015 óta, míg a kisebb városok árai 3,1 százalékkal estek, a községeké pedig 4,7 százalékkal.

 

Az ingatlanpiac számára kedvező helyzetet csak Budapest és néhány nagyváros - Győr, Kecskemét, Debrecen - tudta kihasználni. Ha ezeket a városokat nem tekintjük, akkor a vidéki ingatlanpiac állapota lehangoló képet mutat. Az árak még mindig esnek, a kereslet gyenge, és a kisebb települések esetén csak eseti tranzakciókról beszélhetünk.

 

Az előző negyedévek gyenge újlakás-adatai után 2016 második negyedévében már látszik, hogy kezd kibontakozni az élénkülő építési kedv: az építési engedélyek száma emelkedett. Ez ugyanakkor még nem hat ki az új lakások értékesítéséi számaira, hiszen az átadások majd csak 2017 végére, 2018-ra várhatók. 

Egyelőre viszont az újépítésű lakások tervezőasztalról történő értékesítése nem megy könnyen, annak ellenére, hogy jelentősen felduzzadt irántuk az igény. A vevők alaposan megvizsgálják, hogy mit vásárolnak és milyen árakon, így a tervezőasztalról való eladás már nem olyan könnyű, mint a válság előtti években.

Forrás:http://www.vg.hu/vallalatok/ingatlan/fordulat-kozeledik-a-lakaspiacon-477381